Márton nap

Tegnap, azaz november 09-én szerdán, megtörtént a második találkozónk. A napi (vagy inkább csak majdnem napi) aktualitás a Márton nap volt, ami ugye november 11. Ennek alkalmából tehát Márton napi falatozást tartottunk. Na nem libát ettünk, hanem csak egy részét, egészen pontosan a zsírját. A "menü" libazsíros kenyér volt lila hagymával. Utána (előtte, közben, kinek hogy esett jól) mézes és rozmaringos sült tököt falatoztunk, Gulykáné Marika jóvoltából, amit ezúton is nagyon köszönünk, mert oltári finom volt! :) Na persze ha már falatoztunk, akkor le is kellett azt öblíteni valamivel, így meleg bor és tea között lehetett választani. Mindkettőnek nagy keletje volt. Irénke, köszönjük a bort! 

Szóval egész jól telt az este. Dekorációként én eszkábáltam egy libát és készítettem lámpást. A lámpás igen jó szolgálatot tett, mivel a világítás még mindig probléma a bejáratnál, de így egész jól el lehetett navigálni a lépcsőkön baleset nélkül. (a lámpás elkészítése a bejegyzés alján található)

Ha már a Márton napról ennyi szó esett, akkor egy kis infó, hogy miért is nevezetes ez a dátum, illetve mik a népszokások.

A november 11-i Márton nap zárja le a népszokás szerint az éves gazdasági munkákat, kezdetét veszi a természet téli pihenő időszaka, e napon kóstolták meg az újbort és vágtak le először tömött libákat. Napjainkban ebből  leginkább a Márton napi liba fogyasztása maradt fent. A népszokás szerint ezen a napon libát kell enni, ugyanis “aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik.”
A naphoz azonban Szent Márton legendája is kötődik.

Márton nap története

A legenda szerint a 4. században Szombathely környékén született és a római császár katonájaként szolgáló Márton egy különösen hideg téli estén francia honban lovagolva megosztotta meleg köpenyét egy nélkülöző koldussal. Aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában. Innentől kezdve nem a hadsereget, hanem Istent szolgálta. Jóságáról még életében legendák keringtek, püspökké is szentelték. A (legelterjedtebb) monda szerint Mártont szerénysége méltatlannak tartotta e címre, ezért elbújt egy liba ólban.  A libák azonban hangos gágogásukkal elárulták, így megtalálták és Tour püspökévé szentelték.
A Márton nap a 40 napos karácsonyi böjtöt megelőző  utolsó nap, amikor a jóízű és gazdag falatozás, vigasság megengedett, ráadásul ilyenkor fizették ki az éves bérleteket, járandóságokat, gyakran természetben, például liba formájában. Az újbor megkóstolása, finom ételek fogyasztása már önmagában jó hangulatot teremt.
A német nyelvterületekről ismert lámpás/fáklyás felvonulás, Martinsumzug, szintén Szent Márton emlékét hivatott őrizni, és a jó cselekedeteket jelképező fényt kívánja eljuttatni mindenkihez.

 Én készítettem lámpást, remélem a fényével eljutott a jó cselekedetem egy pár emberhez...

Statisztikailag 13-an voltunk (plusz a gyerekek). Volt olyan is aki most jött először, illetve aki már korábban jelezte hogy ezen a héten nem tud jönni. Sebaj, a következőre majd jönnek!

Megbeszéltük többek közt, hogy minden alkalommal a résztvevők 100Ft-tal járulnak hozzá a költségekhez (egyszerűen mindig beadunk egy százast, és abból vesszük meg ami esetleg szükséges, úgymint, tea, cukor, kenyér stb), amit Irénke fog vezetni.

A következő alkalommal adventi dekorációt készítünk. Mindenki behozza otthonról amit gondol, és azokból próbálunk alkotni valamit. Lehet az: szalma, drót, koszorú alap, textil, szalagok, toboz, bogyók, hungarocell, papír, ragasztó, cellux, tűzőgép, arany-ezüst spray, műhó, szárított virág, és még hosszasan sorolhatnám, de nem teszem. Mindenkinek a fantáziájára bízom, aztán meglátjuk mi sül ki belőle. Ígéretet kaptunk, hogy kosárfonó (Ildikó) is jön, és hoz alapanyagot, illetve megmutatja, hogyan lehet vesszőből díszeket készíteni. Rajta vagyunk az ügyön, reméljük eljön!

Az énekkarunk is alakulgat, de még mindig várunk énekelni szerető embereket! Kiválasztottunk egy pár karácsonyi dalt, amit szeretnénk majd bemutatni, a próbák szerdánként lesznek. A kiválasztás közben is nagyon jól szórakoztunk, és egy kicsit máris karácsonyi fesztivál hangulatba kerültünk :)

Ez alkalommal fél 8-ig maradtunk.

A következő találkozó november 23-án (szerdán) lesz. 

Mi már du 3 órától ott leszünk, hisz a koszorúkészítéshez nem elég 1-2 óra, így minden érdeklődőt várunk a kora délutáni óráktól.

Lámpás:

Hozzávalók:

-befőttes üveg (a mérete mindegy, attól függ ki mekkora lámpást akar készíteni)

-szilikonmentes sütőpapír (fontos hogy ne legyen szilikonos, mert azt nehéz ragasztani)

-cellux

-olló

-anyagmaradék, vagy drót

-alufólia

-mécses vagy gyertya

-előre nyomtatott minták, őszi levelek, vagy filctollak a rajzoláshoz

Elkészítés:

A zsírpapírt vágjuk olyan méretűre, hogy a befőttesüveg aljától a tetejéig érjen (a csavaros rész alá, azt mindenképp hagyjuk szabadon). Tegyük félre. Fénymásoló papírból vágjuk ki a kiválasztott mintát. Ha előre nyomtatott mintával dolgozunk színezzük ki, vagy a színes felével lefelé ragasszuk a sütőpapírra. (az enyém sima fehér lett, nem csináltam vele semmit, de a színes az vidámabb).

A sütőpapírt tekerjük a befőttesüvegre úgy, hogy a minta belül legyen, így kívül egyenletes a felülete. A széleket ragasszuk össze, vigyázva hogy az üveghez is rögzítsük, mert ha csak a papírt ragasztjuk, könnyen lecsúszhat.

Az üveg aljára tegyünk alufóliát, ez nagyobb fényt ad a lámpásnak. A csavaros részre tekerjünk szalagot vagy anyagmaradékot és kössük meg jó szorosan. Ha "valódi" lámpást szeretnénk, drótból fület is készíthetünk, így fel is lehet akasztani. 

Tegyünk bele mécsest vagy gyertyát és már kész is!

Vigyázzatok, mert az üveg átmelegszik, így mindig a szájánál betekert anyaggal vagy a füllel fogjátok meg!